Home

Indokolt az aggodalom, hogy az európai választásokon is csalásra kerülhet sor

A heves kritikákat kiváltó miniszterelnök, Orbán Viktor épp, hogy elnyerte a kétharmados többséget a tavalyi választáson. Szavazatszámlálók választási csalást emlegetnek - és jelzik, miként ismétlődhet meg mindez idén újra.

Rozi Bazsofy Elliott Goat
23 May 2019
Viktor Orbán celebrates election win in 2018.
Orbán Viktor a 2018-as országgyűlési választás estéjén.
|
Kép: Elekes Andor, Wikimedia Commons, CC4.0.

A tavalyi magyarországi parlamenti választáson tapasztalt „anomáliák sorozatával” kapcsolatos új bizonyítékok komoly aggodalmat ébresztenek a közelgő európai parlamenti választásainak tisztaságát illetően. Orbán Viktor miniszterelnök abban bízik, hogy a vezetésével a szélsőjobb az egész kontinensen az 1930-as évek óta nem tapasztalt mértékben megerősödhet.

Az Unhack Democracy Europe nonprofit emberi jogi szerveződés mindeddig feltáratlan bizonyítékokkal egészítette ki a már tavaly is hallott aggodalmakat, amelyeket az openDemocracy felületén tett elérhetővé. Ezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy a 2018. áprilisi választásokon széles körben követhettek el csalásokat, beleértve a szavazatvásárlást, a szavazók megfélemlítését, a levélszavazatok manipulálását, eltűnt szavazólapokat és a választási szoftver működési zavarait.

Az Unhack Democracy Europe kutatása egyúttal első ízben gyűjtötte össze a magyarországi, szerbiai és romániai sajtóban megjelent beszámolókat, amelyek „a magyar választásokon megfigyelt anomáliák sorozatára mutatnak rá, és összességükben megkérdőjelezik a kormányzó Fidesz kétharmados többségét” - fogalmaz Tóka Gábor, professzor a budapesti Közép-európai Egyetem választási szakértője.

A kétharmados parlamenti többség biztosította az Orbán-kormány számára a lehetőséget arra, hogy a korábbinál is közvetlenebb ellenőrzést gyakorolhasson az igazságszolgáltatás rendszere, valamint a média felett. Az Európai Parlament legnagyobb politikai frakciója, az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát.

2010-es hatalomra kerülése óta Orbán egy sor nagy horderejű, heves kritikát kiváltó változtatással írta felül a korábbi magyar választási rendszert. Ennek köszönhetően sikerült megszilárdítania hatalmát, és meghirdetnie az „illiberális demokrácia” programját, amelyet a szélsőjobb vezető politikusai Európa-szerte követendő példának tekintenek. Mindeközben egyre hevesebb bevándorlóellenes és antiszemita retorikát alkalmazott.

Észrevételeinkre a Princeton Egyetem professzora, Kim Lane Scheppele a következő kérdéssel felelt: „Bízhat-e Európa az európai parlamenti választások magyarországi tisztaságában most, amikor kétséget kizáró módon sikerült alátámasztani, hogy a magyar kormány nem tud szabad és tisztességes választásokat tartani?”

Szavazók buszoztatása Ukrajnából

5.300 ember kizárólag szervezetten jelenhetett meg egyik pillanatról a

másikra a magyar választói névjegyzékben.

A külföldi szavazatok „nagybani manipulációja”

Az Orbán által keresztülvitt jogszabályi változások értelmében a határon túli magyarok postán szavaznak. 2018-ban a Fidesz e szavazatok 96% -át nyerte el. Jóval a fenti eredmény előtt felmerült azonban az az aggodalom, hogy az újvidéki, kárpátaljai és erdélyi magyarok választási regisztrációja, a levélszavazatok leadásának és ellenőrzésének rendszere nem zárja ki a tömeges manipulációt.

Ahhoz, hogy ezek az emberek szavazóként szerepeljenek, csak tízévente kell igazolniuk személyazonosságukat, és mivel más joghatóságokban élnek, nem sok lehetőség van sem ennek ellenőrzésére, sem annak tisztázására, hogy az adott személyek egyáltalán életben vannak-e még.

A Fidesz kiterjedt hálózatot épített ki a a határon túli magyar szavazók regisztrálása és a szavazólapok összegyűjtése érdekében. Miközben a névjegyzékbe történő felvétel során

jogszerű a választóknak segítséget nyújtani a regisztrációs kérelem kitöltésében, mások regisztrációs kérelmének tárolása vagy leadása jogsértő gyakorlat.

Márpedig, mint azt az Átlátszó Erdély oknyomozó portál megállapította, pontosan így járt el kettő is a választópolgárok nyilvántartásba vételével megbízott legnagyobb szervezetek közül (az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány), amit a Nemzeti Választási Iroda „különösen aggályosként” jellemzett. A magyarországi adófizetők mindkét csoportot jelentős támogatásban részesítik. Az Eurotrans honlapja szerint a szervezet Romániában 34 irodát fenntartva segíti az erdélyi magyarokat az állampolgárság igénylésével kapcsolatos ügyintézésben és a szavazásban.

A szerbiai sajtó több ízben is arról számolt be, hogy a Fidesz helyi szövetségeseinek aktivistái ellenőrzés céljából felnyitották a levélszavazatokat, és a nem a Fideszre leadott szavazatokat megsemmisítették.

Összesen több mint 4000 levélszavazat érkezett be úgy, hogy az előírt biztonsági pecsét hiányzott a borítékról, vagy sérült. A Kúria a későbbiekben a Fidesz fellebbezésével szemben helybenhagyta Nemzeti Választási Bizottság döntését, amellyel ezeket a szavazatokat érvénytelenítette. Az ítéletre válaszul Orbán azzal vádolta meg a Kúriát, „egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba”, és a kormány azóta megváltoztatta a törvényt, hogy a biztonsági szalag hiányában beérkező levélszavazatok is érvényesnek számítsanak.

Ez az átláthatatlan levélszavazási rendszer különösen jelentős mértékű manipulációra ad alkalmat a május 26-án megrendezendő európai parlamenti választásokon. Ukrajnában és Szerbiában nagyszámú, Magyarországon és az EU-ban lakóhellyel nem rendelkező magyar él. Most fordul elő először, hogy szavazhatnak az európai parlamenti választásokon. Ezekre a megállapításokra a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője így reagált: „Az állam által finanszírozott szervezetek részvétele a levélszavazás megszervezésében komoly aggályokat vet fel. A rendszer bonyolult és ellenőrizhetetlen.

A magyar hatóságok nem ellenőrzik, hogy a választópolgár vagy a kettős állampolgár be van-e jegyezve a szavazásra más EU-tagállamokban. [...]az európai parlamenti választásokon ez a gyakorlat rendkívül problematikus.”

Sem „a szavazatok hitelessége, sem a névjegyzék valódisága, sem a titkosság nem biztosított. „Ennek megfelelően a levélben leadott szavazatok(...) nem felelnek meg sem a magyar, sem az európai választási törvényeknek. Azt, hogy a szavazatoknak milyen hatása lesz az [európai] választások eredményére, előre nem megjósolható, de ez az eljárás a

választás egészének tisztaságát is megkérdőjelező visszaélési lehetőséget jelent.”

Tiszaújlak, Ukrajna. Kép, Google utcakép, méltányos használatNone

A magyarországi HírTV adásában Kilb József, a határ menti ukrán település, Tiszaújlak volt polgármestere, elmondta: több száz személyt szállított át a határon, hogy a tavalyi választásokon az Orbán vezette Fideszre szavazzanak. A választás napján rögzített felvételen az egykori polgármester a kormány egyik prominens tagjára is utal.

Elmondja, beszélt a „miniszterelnök-helyettes úrral”, aki „a barátja”. Majd hozzáteszi: „én rendezek mindent. És akkor jövök kifele a határra, onnan viszek egy brigádot”. A kérdésre, hogy hány embert sikerült áthozni, a volt polgármester így felelt: „Hát olyan 450-500 volt”, majd így folytatta: „olyan 250-300 lesz, amit mi csinálunk... ...A busszal úgy forogtam...”

Bár a szóban forgó választókerületben a Fidesz komoly fölénnyel nyert, a döntő jelentőségű kétharmados többség mindössze 425 szavazaton múlt, amelyet a pártnak két szoros választókerületben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 és Pest megye 2) sikerült összegyűjtenie.

A Kilb úr által említett kormánytag megkeresésünkre ellenére nem kommentálta az esetet. A szavazók Magyarországon két szavazattal rendelkeznek az általános választásokon: az egyiket egyéni képviselőjelöltekre, a másikat pártlistára adhatják. Romániában, Szerbiában és Ukrajnában hosszú ideje élnek magyar közösségek. 2011-ben a Fidesz-kormány megadta nekik a jogot, hogy szavazzanak az országos pártlistákra; egyéni jelöltekre azonban csak akkor szavazhatnak, ha rendelkeznek Magyarországon bejegyzett lakcímmel is.

A helyi sajtó rendkívül kiterjedt szabálytalanságokat tárt fel a határ menti területek szavazóinak nyilvántartásba vételét illetően. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 110 embert regisztráltak egy kétágyas családi házba, míg egy másik egyszintes házba 200 főt jegyeztek be.

Amikor a Jobbik jelöltje, Adorján Béla megvásárolta a választókerület választói jegyzékét, azzal szembesült, hogy a szavazásra jogosultak száma megdöbbentő mértékben növekedett. A jelölt elmondása szerint például egy adott határmenti körzetben 5000-rel nőtt a szavazásra jogosultak száma egy olyan időszakban, amikor más források adatai szerint a terület lakossága éppenséggel ugyanennyivel csökkent. Úgy véli, hogy a jelenséget a nagy számú ukrán szavazó beáramlása segítette elő.

„Előfordulnak a térségben olyan települések, amelyeknek megháromszorozódott a lélekszáma papírón, de az átlagos az 20 és 30 százalék között van. A vizsgált 88 településből minimum 60 érintett” - nyilatkozta újságíróknak Adorján. Egy közép-magyarországi szavazatszámláló arról tájékoztatott bennünket, hogy megfigyelése szerint a helyi pap hozzátartozóit hozta szavazni Ukrajnából. „Nem értettem, miért nem hagyták, hogy ellenőrizzem a személyi igazolványaikat” - tárta fel a szavazatszámláló. „Rengeteg ismeretlen ember volt, aki nem ...-i lakos, és nem tudtam, hogy kicsodák... [pedig itt] gyakorlatilag mindenkit ismerek. A pappal jöttek sokan ilyen ismeretlenek - kérdeztem is, hogy kik ők. Annyit mondtak, hogy a tiszteletes úrnak, aki Ukrajnából jött, valami rokonsága Ukrajnából.”

Egy másik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ellenzéki szavazatszámláló elmondta, hogy a faluban szinte minden házba jegyeztek be ukrán-magyar állampolgárokat. „Nincs olyan ház, ahova ukrán állampolgár ne lenne bejelentkezve. Nem lehet több két-három olyan háznál, ahová nem jelentettek be ukrán állampolgárokat.”

A választásokat követően mind a Kúria, mind az ügyészség úgy ítélte meg, hogy az ukrán- magyar határon „szervezett” választási csalás történt, amennyiben a választás napján szervezetten buszoztattak szavazókat a határon keresztül. A Kúria azonban úgy határozott, hogy a Kilb Józseffel rögzített felvétel alapján rendelkezésre álló bizonyíték önmagában nem elegendő új választás kiírásához, amit a bíróság részben azzal a vélekedéssel indokolt, hogy az érintett szavazók száma kisebb lehetett az első és a második helyen végzett jelöltre leadott szavazatok száma közötti különbségnél. Egy év elteltével elmondhatjuk, hogy a választás napján elkövetett választási csalásokról szóló bejelentések ügyében indított 370 vizsgálat egyike sem vezetett vádemeléshez.

Idén márciusban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital sikeresen perelte a Belügyminisztériumot, amiért igyekeztek titokban tartani a választások előtti új lakcímbejelentések számát. Az adatok azonban a közeljövőben várhatóan nem kerülnek nyilvánosságra - a bíróság ugyanis a TASZ tudomására hozta: a Belügyminisztérium már fellebbezett a határozat ellen.

Az Unhack Democracy Europe eredményeire a legnagyobb ellenzéki párt így reagált: „A Jobbik elítél mindennemű a választások tisztaságát sértő lépést. 5.300 ember kizárólag szervezetten jelenhetett meg egyik pillanatról a másikra a magyar választói névjegyzékben. Ez álláspontunk szerint kimeríti a választási csalás gyanúját.”

Ez az eljárás a választás egészének tisztaságát is megkérdőjelező visszaélési

lehetőséget jelent.

A választókerületek fideszes manipulációjának hatásai

A 2014-es választások előtt a Fidesz megváltoztatta a választókerületi határokat anélkül, hogy az ellenzéki pártokkal vagy a civil társadalommal konzultált volna. Az Unhack Democracy Europe a 2018-as választások adatainak elemzése alapján kimutatta, hogy a kormánypárt azokban az országrészekben hozott létre több parlamenti képviselői helyet, amelyeken végül magasabb támogatást tudott szerezni; a kisebb körzetekben a Fidesz 6%- kal több szavazatot szerzett. Ennek eredményeképpen az ellenzéki pártoknak körülbelül 300 000-rel több szavazatot kellett volna gyűjteniük ahhoz, hogy a Fidesszel azonos számú választókerületben nyerhessenek.

Ez a megállípítás azoknak a kutatási eredményeknek a sorát gyarapítja, amelyek feltárják, hogyan szabta a Fidesz a saját érdekeihez a választás szabályait, különös tekintettel „győzteskompenzáció” meglehetősen egyedi rendszerére.

„5000 forint egy szavazat”

A több mint 160 szavazóköri delegálttal folytatott interjúk is széles körben elterjedt szabálytalanságokat tártak fel, beleértve a szavazatvásárlást és a választók megfélemlítését is.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ellenzéki delegáltnak arról számoltak be választók, hogy szavazataikat megvásárolták, az őket beszervező ügynököknek pedig pénz ütötte a markát minden egyes általuk verbuvált kormánypárti szavazó után.

„Nagyon szegény falu; mondták nekem, hogy (...) 5000 Ft-ot kaptak fejenként a szavazatért. Az öregek meg be voltak tanítva, meg valami családtagjuk segített nekik. Állítólag 10,000-et kaptak azok, akik vittek szavazót, milliókat szedtek össze.” “Ha kicsibe' így megy, akkor nagyba' is így megy” - tette hozzá. Egy másik, Nógrád megyei ellenzéki delegált elmondása szerint roma szavazók maguk számoltak be neki arról, hogy „az utolsó” jelöltre, azaz a Fidesz jelöltjére, pártlistán pedig a megfelelő sorszámú listára kellett szavazniuk, ha a későbbiekben is szerettek volna szociális juttatásokhoz jutni, illetve közmunkaprogramban részt venni.

A szavazatvásárlás és megfélemlítés újabb bizonyítéke alátámasztja a vonatkozó tudományos kutatások legfrissebb eredményeit, amelyek hasonló aggályokat vetnek fel a választási klientúra-rendszer kiépítésével kapcsolatban. A Yale Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (Davis) oktatói idén hoztak nyilvánosságra egy tanulmányt a 2014-es magyar választásokról. Ebben részletesen számot adnak olyan gyakorlatokról, mint a szavazatvásárlás, a szociális juttatások biztosításának szavazathoz kötése, kényszerítés a juttatások megvonását kilátásba helyező fenyegetések útján, illetve uzsorások és munkáltatók fenyegetésein keresztül megvalósított kényszerítés.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik ellenzéki szavazatszámlálója elmondta az Unhack Democracy Europe kutatóinak, hogy bár mindenki tudott az ukrán szavazók buszoztatásáról, az emberek „nem mernek beszélni róla, mert a polgármester megfenyegette őket, hogy elvesztik a közmunkát. Ha tehát valaki kinyitja a száját, elveszik tőle a közmunkát, illetve a jövőben nem számíthat ilyesmire.”

Kamupártok

Az Orbán által bevezetett új törvények értelmében a legalább 27 választókerületben elinduló pártok 150 millió forint állami támogatásból gazdálkodhatnak. A 2018-ban rajthoz álló összesen 23 párt közül 15-re illik a „kamupárt” elnevezés. Ők ugyanis kifejezetten azért indultak, hogy zsebre tehessék ezt a támogatást.

A kormányzó Fidesz és az ellenzéki pártok laza szövetsége közötti feszült küzdelemben ezek a szereplők valószínűleg a Fidesz malmára hajtották a vizet az ellenzéki szavazatok megosztásával. Elemzésünk rámutat, hogy ezek a pártok több jelöltet indítottak billegő körzetekben, ami további segítséget nyújtott a Fidesznek.

Az előírások szerint minden jelöltnek 500 ajánlást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy egyáltalán elindulhasson a választáson. Volt olyan eset, ahol kiderült, hogy a Lendülettel elnevezésű kamupárt jelöltjét támogató nevek közül 341 azonos volt a Fidesz jelöltje mellett felsorakozókéval. Zuglóban a párt jelöltjének ajánlóívein leadott aláírások sorrendje 27 esetben tételesen megegyezett a Fidesz által gyűjtött aláírásoknak.

Ezek a pártok összesen 54 200 szavazatot kaptak (az összes leadott szavazat mintegy teljes összeg mintegy 1% -át) pártlistán, és 82 400 szavazatot (kb. 1,5%) az egyéni jelöltek után.

Beavatkozás a számlálás folyamatába

Egy Tolna megyei körzetben egy rosszul látó ellenzéki delegáltnak a sötétben kellett számolnia a szavazatokat, és azt állítja, hogy a jegyzőkönyvekben megváltoztatták a szavazatok számát, amikor ezt nem láthatta.

„Utólag kijavították, az biztos. Szóval nem annyit számoltunk” - mondta. A delegált szerint a szavazást követően utólag megváltoztatták az ellenzéki pártokra leadott szavazatok számát: „Megszámoltuk a szavazólapokat, de nem láttam, hogy mit írt be. Azt sem láttam, (mi van benne), mikor aláírtam.”

Egy másik szavazatszámláló a következőket mondta el: „Ami érdekes volt, hogy már akkor aláíratták velünk a jegyzőkönyveket, amikor még nem bontottuk ki a borítékokat. Tehát üresen íratták alá velünk őket; csak alapadatok voltak rajta, nem voltak rajta számok.” Egy másik ellenzéki delegált arról számolt be, hogy a hatóságok illegálisan nyomást gyakoroltak a szavazatszámláló bizottságra, és szándékosan beavatkoztak a választási folyamatba.

„Ugyanúgy pecsételtünk, húztuk a strigulát, mint ahogy az eddigi évek alatt, most pedig engedték egy darabig, aztán pedig pedig jött a helyi megbízott, gondolom a helyi választasi bizottsági csaj, és mondta, hogy a pártdelegáltak nem[...] ellenőrizhetik az adatokat, nem pecsételhetnek, és nem strigulázhatnak. Ez reggel volt, 11 óra tájban. Delegáltként nem tudtuk, hogy ki az a hölgy, aki bejött, de azoknak, akik ott ültek hivatalosan [a szavazatszámláló bizottság önkormányzat által delegált tagjainak], azoknak valami főnöke volt. Elfogadták és rögtön mondták, hogy álljunk fel, és nem csinálhatunk semmit. Nagy susmus volt ott, megmondom őszintén.”

Az Unhack Democracy Europe és a Netzwerk Politische Kommunikation (netPOL) nemzetközi tudományos politikai kommunikációs hálózat online kérdőívét kitöltő 108 szavazatszámláló 60%-a fejezte ki, hogy nem bízik a választások tisztességességében. Az interjúkra Tóka Gábor, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora így reagált: „Azok a beszámolók, amelyek szerint a leadott szavazatok számának összesítését módosították, illetve hogy az ellenzéki delegáltakat arra kérték, hogy azelőtt írják alá a jegyzőkönyveket, hogy azokba bevezették volna a megfelelő adatokat, rendkívül aggasztóak.”

„Rendhagyó” szavazatmegosztás

A magyar szavazók általában ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak egyéniben, mint listán is. Különböző okok miatt ugyanakkor előfordul időnként, hogy megosztják szavazatataikat. Ez önmagában nem volna gyanús. Adatelemzésünk azonban azt tárta fel, hogy a „szokatlan” szavazatmegosztás magasabb arányban fordult elő a vidéki körzetekben, azokban a szavazókörökben, ahol nem voltak ellenzéki delegáltak, valamint olyan helyeken, ahol ezt a viselkedést egy-egy népszerű regnáló politikus nem indokolhatta. Egészen konkrétan a szavazóhelyiségek 5,6%-ában a szavazatmegosztás aránya az országos átlag négyszeresére rúgott, és kétszeresére növekedett a szavazatmegosztás valószínűsége azokban a szavazókörökben, ahol ellenzéki pártdelegáltak nem felügyelték a szavazást.

Eltűnő átjelentkezők

Azok, akik a szavazás napján otthonuktól távol tartózkodnak belföldön, dönthetnek úgy, hogy egy másik magyarországi szavazókörben adják le szavazatukat. Az átjelentkezők szavazatait ezt követően átszállítják a saját választókerületükbe, hogy ott számolják meg őket. Mindazonáltal az átjelentkezéssel szavazók számára kijelölt szavazókörökben a megjelent választók száma 2918-cal meghaladta a borítékok számlálásakor rögzített számot - ami azt sugallja, hogy a szavazatok 1%-a eltűnt. A Nemzeti Választási Iroda láthatólag nem találta fontosnak annak kommentálását, hogy miként lehet a hiányzó szavazatok száma nagyjából ugyanolyan magas a kétszázezer átjelentkező szavazó között, akik még plusz erőfeszítést is tettek a voksolás érdekében, mint az öt és fél millió lakóhelyén szavazó polgár között.

Míg ennek egy része magyarázható azzal, hogy a szavazókörökben dolgozó bizottságok esetleg hibásan töltötték ki a jegyzőkönyveket, még mindig sok olyan szavazólap van, amely ezzel a hatással nem magyarázható - elegendő ahhoz, hogy egy vagy több választókerületben befolyásolja az eredményt.

Amikor erről az eltérésről kérdezték, a Nemzeti Választási Iroda így válaszolt: „minden átszavazót és nagykövetségen leadott szavazatot megszámoltak”.

Hány szavazó volt?

Nem egyértelmű, hogy hányan voltak szavazásra jogosultak a választáson. Komoly ellentmondás feszül a választás előtti hónapokban a hivatalosan frissített választási weboldalról készített képernyőképek, a szavazásra jogosult szavazók számának a hivatalos online archívumból származó különböző időpontokban készült másolatai, valamint az EBESZ monitoring adatai között.

A magyarországi szavazók jegyzéke automatikusan generálódik, így a szavazásra jogosultak számának csak annak függvényében kellene módosulnia, hogy éppen hányan töltik be az előírt korhatárt, illetve haláloznak el. Másrészt, a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező szavazóknak, így elsősorban a Románia, Ukrajna és Szerbia területén élő magyaroknak tízévente kérelmet kell benyújtaniuk, hogy a levélszavazatra jogosultak között szerepeljen a nevük. A szavazásra jogosult teljes népességet úgy kapjuk meg, ha az országban élők számához hozzáadjuk azokat, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi tartózkodási hellyel.

Eltérő híradások jelentek meg arról is, hogy összesen hány választásra jogosultról is van szó. A Nemzeti Választási Iroda a választást megelőző napon tartott sajtótájékoztatón (amelynek felvételét az Unhack Democracy Europe megszerezte) bejelentette a választásra jogosultak számát tipusonként, majd eltérő adatokat tett közzé a weboldalán, míg végül az MTI megint csak más adatokat jelentetett meg a sajtótájékoztatóra hivatkozva, mint ami ott ténylegesen elhangzott. A valasztas.hu oldalon az összes választásra jogosultról közzétett szám egy nappal a szavazás előtt körülbelül 60 000-rel nőtt, miközben ez az adat meghaladta a belföldi lakóhellyel rendelkező és nem rendelkező, vagyis levélben szavazók összegét az oldalon. Hasonlóképpen, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók összlétszáma - márpedig ők adják a választópolgárok legnagyobb részét - jelentősen ingadozott e közlemények között, és a többi számadattal együtt nem mindig adták ki a Nemzeti Választási Iroda által közölt teljes összeget.

„A tisztességes és átlátható választások alapja a szavazók egyértelmű és átlátható nyilvántartása” - mondja Tóka Gábor. “A Nemzeti Választási Iroda weboldalán a kampányidőszakban közölt adatok szembeszökő eltérései aláássák a választás hitelességét a nyilvánosságban, csakúgy, mint az a tény, hogy a Választási Iroda nem hajlandó egyszerű és érthető magyarázatot adni arról, hogy az oldalain közölt különböző számokat miként kell értelmezni.”

A választási honlap hibás működése

A választások előtt a Nemzeti Választási Iroda honlapja több ízben meghibásodott, amikor az átjelentkezők és a nagykövetségeken szavazók sikertelenül próbáltak regisztrálni. A választások reggelén bekövetkezett rendszerösszeomlás miatt az Iroda kénytelen volt egy tartalék oldalt beüzemelni, aminek következményeként a pártok nem férhettek hozzá a Nemzeti Választási Bizottság korábbi döntéseinek tárához. A Bizottság egyhangú döntéssel marasztalta el a Nemzeti Választási Irodát amiatt, hogy honlapján nem tette elérhetővé a Bizottság korábbi határozatait, és ezzel törvényt sértett.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Korlátozott választási megfigyelő missziójának (ODIHR) zárójelentése szerint „a misszió által megkérdezettek közül többen azt állították, hogy a választópolgároknak nem volt módja hozzáférni olyan típusú információkhoz, mint például az elektronikus panaszbenyújtás módja, ami korábban elérhető volt a honlapon.”

A Nemzeti Választási Iroda az openDemocracy számára a következő tájékoztatást adta: „A szavazók soha nem nyújtanak be panaszt a honlapon keresztül”, és „nem volt gond a külképviseleti szavazók regisztrációjával”.

A választási szoftver felmondja a szolgálatot

Magyarországon kézzel számolják a szavazatokat a szavazóhelyiségekben, majd az eredményeket online juttatják el a Nemzeti Választási Irodához, ahol összeadják őket. Legalább hat választókerületben hallottuk szavazatszámlálóktól, hogy a helyi választási iroda képviselői ismételten utaltak a szoftver „lefagyására”, arra, hogy az a választás napján teljesen felmondta a szolgálatot.

„Azt mondták, hogy rossz a rendszer, lassú a rendszer, hogy lefagyott a rendszer. Egy órát csak arra vártunk, hogy azt mondják, lefagyott a rendszer” - fogalmazott egy szavazatszámláló. - „Korábban soha nem volt ilyen. Végeztünk fél 9 körül, és 11 óra után engedtek ki minket, és az önkormányzatnál [hajnali] fél 2-ig ültünk a lépcsőn.” Mire a jegyzőkönyveket összeállították, és aláírásra kinyomtatták, a szavazatszámláló elmondása szerint: „Nem is néztem, mit írok alá.”

A szoftver rendszer meghibásodása és az egyes egyéni választókerületekben mért szoros eredmény ellenére az első részeredményt és egyben a Fidesz kétharmadát az urnák lezárása után több mint három órával jelentették be. A Nemzeti Választási Iroda végül csak az ellenzéki pártok nyomására adta ki a 10285 szavazókör eredeti jegyzőkönyveinek szkennelt változatát.

Amikor a Nemzeti Választási Irodát szembesítették azzal, hogy számos szavazatszámláló a rendszer lefagyásáról számolt be, az Iroda így reagált: „A választási adatok feldolgozására szolgáló választási informatikai rendszer a választás során hibátlanul működött.

A jegyzőkönyvek másolatát április 11-12-én adták át a pártoknak a választások után négy nappal. A késedelem okát firtató kérdésekre válaszolva a Nemzeti Választási Iroda azt mondta: „A tartalék oldalon az összes kézírásos szavazóköri jegyzőkönyv másolata rendelkezésre állt, ami a választások átláthatóságának egyedülálló garanciája.” A Nemzeti Választási Iroda vezetője határozottan cáfolta, hogy a választási szoftver működésében bármilyen zavar állt volna be.

Az Unhack Democracy Europe jelentését kommentálva a Nemzeti Választási Iroda az Ernst & Young cégnek az NVI rendszerének 2018. április 6 és 8-a közötti üzemzavarairól készült jelentéséhez utalta a szerzőket. Ez a jelentés valóban meg is található a Nemzeti Választási Iroda weboldalán, abban azonban a következőt olvashatjuk:

& Végleges álláspontunk kialakítását korlátozta, hogy a szükséges technikai információk nem teljes körűen álltak rendelkezésünkre. Jogszabályi felhatalmazás hiányában, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, több szervezet megtagadta az adatszolgáltatást, így az általunk hozzáférhetővé vált naplóállományok és egyéb evidenciák nem nyújtottak teljes képet egy átfogó és részletes vizsgálat elvégzéséhez. Ezen hiányosságokat figyelembe véve is sikerült egy viszonylag pontos képet alkotni a kérdéses időszak történéseivel és azok ok-okozati összefüggéseivel kapcsolatban.

A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI, Megrendelő vagy Ügyfél) megbízása alapján elvégzett elemzések, valamint a jelentés további részeiben megfogalmazott megállapításaink, észrevételeink és javaslataink az alábbi korlátozás figyelembe vételével érvényesek:

A vizsgálatban résztvevő szervezetek által részünkre átadott információkat,dokumentumokat (ideértve a szervezetek által kijelölt személyek interjúin elhangzottakat is) valósnak és hitelesnek fogadjuk el, azokat nem vizsgáljuk felül. Jelentésünk nem fejez ki semmilyen következtetést az érintett felek hatékonysága vagy alkalmassága vonatkozásában. Kizárólag az Ügyfél tudja megítélni, hogy észrevételeinket milyen formában dolgozza fel, javaslataink végrehajtása hatáskörébe tartozik-e, stratégiai, működési céljainak megfelel-e. Az Ernst & Young Tanácsadó Kft jelen összefoglaló dokumentumot kizárólag a Nemzeti Választási

Iroda számára készítette, harmadik személyek irányába nem vállal felelősséget annak tartalmáért & A választás napján bekövetkező szabálytalanságok hatására Budapesten több mint százezren vonultak az utcára a szavazást követő napokban, újraszámlálást és új választások kiírását követelve.

A szocialista párt egyik szóvivője ugyanakkor alátámasztotta az általunk meghallgatott szavazatszámláló bizottsági tagok állításait: „A választás napján a Nemzeti Választási Iroda azon informatikai rendszere, melyen a részvételi adatok, sőt a feldolgozott szavazatok eredményei is az NVI-hez érkeztek, teljesen leállt, a hivatalos internetes felület elérhetetlenné vált.” Azóta sem sikerült megnyugtatóan tisztáznia a választási szerveknek, így egy év eltelte után sem tudjuk, pontosan milyen következményekkel járt a példátlan rendszerzavar: okozhatta-e külső támadás, illetve illetéktelen személy hozzáférhetett-e bizonyos adatokhoz?”

A szóvivő így folytatta: „Mindez az átjelentkező szavazatok eltűnésével együtt” akár elegendő is lehetett ahhoz, hogy biztosítsa a kormánypártok kétharmados többségét az Országgyűlésben.” A választási szoftvert a Fideszhez közel álló emberek fejlesztették.

A magyar zöld párt, a Lehel Más a Politika vizsgálata is feltárt egy olyan, vezető Fidesz tisztségviselőkhöz kötődő vállalatokból álló hálózatot, amelynek feladata az új magyar választási szoftver fejlesztése volt.

Az összes parlamenti, helyi és európai választás, valamint a népszavazások lebonyolításához ugyanazt az informatikai vállalkozást alkalmazták, amelyet annak idején három, Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter belső köréhez tartozó személy alapított. A társaság 1994 óta működteti az országos nemzeti választási rendszert; jogutódját, az IdomSoft Zrt-t 2012-ben államosították.

Képek jelentek meg arról, hogy Orbán, informális vezető stratégiai tanácsadója, Habony Árpád és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közösen követik a 2010-es választás eredményét az IdomSoft vezérigazgatója társaságában.

orban at count.jpg
From left standing Árpád Habony, unofficial chief strategist, Zsolt Semjén, Deputy Prime Minister of Hungary (obscured), Viktor Orbán, Prime Minister of Hungary and Balázs Karlócai, CEO of IdomSoft. | Image, Viktor Orbán/ Facebook

Balról jobbra: állóhelyzetben Habony Árpád, nem-hivatalos vezérstatéga, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (kitakarva), Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Karlócai Balázs, az IdomSoft vezérigazgatója. Kép, Orbán Viktor / Facebook

orban at count 2.jpg
Photo: Zsolt Semjén, Deputy Prime Minister of Hungary with Viktor Orbán Prime Minister of Hungary and Balázs Karlócai, CEO of IdomSoft. | Image, Viktor Orbán/ Facebook

Fénykép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor miniszterelnökkel és Karlócai Balázzsal, az IdomSoft vezérigazgatójával. Kép, Orbán Viktor / Facebook

A Fővárosi Rendőrség 2010-ben vizsgálatot indított a választási informatikai rendszerrel

kapcsolatos állítólagos választási csalás kivizsgálásra, de a vizsgálatot a hatalomra kerülő Fidesz-kormány hirtelen, kommentár nélkül leállította.

Lopott kétharmad?

Bár a választások előtti közvéleménykutatások a Fidesz egyértelmű parlamenti többségét vetítették előre, kérdéses volt, hogy a párt eléri-e a mindent eldöntő kétharmados többséget az Országgyűlésben.

A vitatott április 8-i választás, amelyről bebizonyosodott, hogy szabálytalanságok, megkérdőjelezhető taktikák és kirívóan illegális eljárások lendítették előre a kormánypártok szekerét, végül a Fideszt hozta ki győztesen. A kétharmados többség biztosítása összesen egy mandátumon múlt.

Az Orbán-kormány ennek köszönhetően volt képes az igazságszolgáltatási rendszer átalakítására, jelentősen több hatalmat biztosítva önmagának; ennek köszönhetően szűkíthette tovább a civil szervezetek mozgásterét, erősíthette a sajtó feletti kontrollt, és sérthette meg a menedékkérők jogait Magyarországon.

A Freedom House amerikai szervezet „Szabadság a világban 2019” éves felmérése szerint Magyarország ma már csak „részben szabad”. A politikai jogok és polgári szabadságjogok egyre alacsonyabb osztályzatai eredményeként Magyarország az első olyan uniós tagország, amely nem minősül „szabadnak”.

A „Riporterek Határok Nélkül” (RSF) legújabb Sajtószabadság-index jelentése szerint az állami műsorszolgáltatók a kormány szócsöveként működnek, mivel „a magyar média egyre inkább Orbán Viktor miniszterelnök szélsőségesen nacionalista kormányának lekötelezett oligarchák kezébe került”.

”A választási folyamat szabálytalanságain túl az eredményhez az a körülmény is hozzájárult, hogy a kampányfinanszírozás területén az elszámoltathatóság hiánya uralkodik” - fogalmaz Mikola Bálint, a Transparency International Hungary szakértője. Bár a választásokon országos listával induló pártok automatikusan jogosultak közfinanszírozásra, a Transparency International Magyarország vizsgálatai szerint a parlamenti pártok rendszeresen túllépik a törvényben megszabott maximális kampánykiadásokat. 2014-ben a becslések szerint a legtöbb párt a hivatalos kampánykeret kétszeresét, a kormányzó Fidesz pedig körülbelül négyszeresét költhette el.

A kormány kampányidőszakon kívül folytatott „tájékoztató kampányaival” párosulva mindez „egyenlőtlen feltételeket teremtett a magyar ellenzék számára” - tette hozzá Mikola.

A Kúria ítélete ellenére, amely szerint a választók szervezett szállítása és szavazatvásárlás két választókerületben is megvalósult, illetve annak ellenére, hogy Orbán egyre inkább tekintélyelvű rendszerével szemben fokozódik az ellenállás, a hatalmi központok továbbra is szilárdan az Orbán-kormány ellenőrzése alatt állnak, és a választás rendszerén keresztül az országot továbbra is erősen kézben tartja.

Az EU az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján tavaly megkezdte a magyar kormány elleni fellépést. Ez a cikk lehetővé teszi az EU számára, hogy felfüggesszen bizonyos jogokat, amelyeket általában biztosítanak a tagállamoknak. Az Európai Parlament jobboldali pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) márciusban megszavazta a Fidesz felfüggesztését. Azonban a populista pártok előretörése a küszöbön álló európai parlamenti választásokon megakadályozhatják a parlamentet abban, hogy további lépéseket tegyen a

Fidesz és más autoriter kormányok ellen, ami alapvetően rajzolhatja át az Unió politikai viszonyait.

A fenti megállapításokkal kapcsolatban Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetemen szociológiát és nemzetközi tanulmányokat oktató professzor, a tekintélyelvű rezsimek, valamint a magyar politika és jog szakértője így fogalmazott:

„A választási szabálytalanságokról szóló új beszámolók jelentős részletekkel egészítik ki a már eddig is ismert képet. Eddig is tisztában voltunk azzal, hogy a Fidesz olyan választási rendszert tervezett, amely hátrányos helyzetbe hozta az ellenzéket. A manipulatív módon átrajzolt körzetektől kezdve egészen egy olyan választási rendszer kialakításáig, amely bünteti az ellenzéket, hacsak az nem hajlandó egyetlen blokkba tömörülni, a magyar választási törvényi keretrendszer már az első szavazat leadása előtt biztosította Orbán számára a győzelmet.

Azonban az ellenzék még egy csalásra épülő rendszerben is képes lehetett volna arra, hogy megakadályozza Orbán kétharmados parlamenti többségét, amelynek köszönhetően tetszés szerint írhatja át az alkotmányt. Az Unhack Democracy Europe kutatása most azt tárja fel, hogy Orbán nem tudta volna visszanyerni kétharmados többségét, ha a választásokat ugyan manipulált szabályok között, de megfelelően bonyolítják le.

Különösen aggasztó, hogy a szavazókörökben a szavazatszámlálók ilyen nagyságrendben számoltak be az eredmények jelentésével és igazolásával kapcsolatos rendellenességekről. Természetesen a Választási Iroda rendszerének gyanús összeomlása, amelyet a Fidesz lehengerlő győzelmének bejelentése követett, mindig is kételyeket ébresztett. Most már tudjuk, mi történt a színfalak mögött. A szavazatszámlálást olyan sok különböző szabálytalanság sújtotta, hogy a végeredmény nem megbízható.

Az európai választásokra a hétvégén kerül sor, és ugyanaz a választási iroda összesíti majd az eredményeket, amely tavaly kétes tisztaságú választásokat bonyolított le. Bízhat-e Európa az európai parlamenti választások magyarországi tisztaságában most, amikor kétséget kizáró módon sikerült alátámasztani, hogy a magyar kormány nem tud szabad és tisztességes választásokat tartani?”

Expose the ‘dark money’ bankrolling our politics

US Christian ‘fundamentalists’, some linked to Donald Trump and Steve Bannon, have poured at least $50m of ‘dark money’ into Europe over the past decade – boosting the far right.

That's just the tip of the iceberg: we've got many more leads to chase down. Find out more and support our work here.

Had enough of ‘alternative facts’? openDemocracy is different Join the conversation: get our weekly email

Comments

We encourage anyone to comment, please consult the oD commenting guidelines if you have any questions.
Audio available Bookmark Check Language Close Comments Download Facebook Link Email Newsletter Newsletter Play Print Share Twitter Youtube Search Instagram